A Magányoshoz

Van út, mit egyedül kell járnod.
Van úgy, hogy egyedül
húzod a jármod.
Nincs ki öleljen,
és nincs ki sírjon érted.
Csak magad vagy,
ki küldetésed érted.

Nincs szeretető,
ki gyönyörködjön benned.
Nincs gyerek,
ki hűen kövesse tetted.
Fázva és botorkálva
küszködsz előre,
próféták ösvényén
kapaszkodsz a tetőre.

Van út, mit egyedül kell járnod.
Van próba, mit neked kell kiállnod,
úgy, hogy nincs segítő kéz
terhed felére.
De a sápadt hold
emlékeztet az Olajfák hegyére.

Ez a te utad.
A magány keskeny ösvénye.
Rádszabta Urad.
Hogyan járod-lelked törvénye.
Ha pedig egy kínzó éjszakán
hátratekintesz,
láthatod: árnyékod fénylik.
Mesterednek inthetsz.

Borzási Johanna