Ha tudatában vagy annak, hogy Isten remekműve vagy, akkor úgy is viselkedsz. Ha életed során bármikor is alkottál, tudod, hogy milyen nagy örömmel tölt el, amikor elkészül végre egy kis munka. Mennyit figyeled, csodálod és gyönyörködsz benne. Úgy bentről elönt a büszkeség. Ha a te életedbe szint vitt egy apró kis kézimunka, akkor képzeld el a nagy, hatalmas, mindenhatót, aki teremt, és te vagy a mesterműve. A kezében tart és csak gyönyörködik benned. Csodálatosan választja ki a szineket, azokhoz már nem kell pótolni vizfestékkel. Nem fogja magasabbra húzni az egyik szemöldököt, azt csak az ellenség akarná megkarcolni.
Te Isten alkotása vagy és nem valami vásznon készült olajfestmény, akiről csöpög a rózsaszín méz. Te leheletéből készült lélek vagy, melyet Ő tervezett meg.
Képzeld el, hogy mennyire elkopott a mona lisa mosoly varázsa a mai világban, hát hogyne avulna el egyszer minden. A mai festmény nyerít, mert igy jobban felfigyelnek rá. Régi érték? Te is tudod.
Cikizik a művészt, hogy nincs ma már annak semmi üzenete. Az igazi művész szemében értékes a mű. A mai perverz világ és rendetlen gondolatok, és szennyes fantázia minden műfajt beszennyez. Nincs semmi ami tisztán csilloghatna, igazi pompában, érintetlenül. Te tartsd a remekművet a megfelelő helyén, eredeti méretében, portalanits, ne hagyd, hogy dúrva tréfát üzennek legintimebb mosolyából. A igazi művész nem kifogásolja a szeme színét, a kiszáradt arcbőrét, amivel a hegyi levegő jól elbánt. Nem csak eltűri szegényt, hanem igazán büszke rá, és ezt nem is rejtegeti.
Lehet láttál korszerübb remekművet, amiben örömödet leled.
Isten minden reggel tűkör elé állít és ír a lelkedbe. Életet, vidámságot, boldogságot. És ezt viszi fel a vászonra, szeretettel és büszkeséggel, hiszen ilyen vonásaid csak neked vannak, és mindennap gazdagabbá válsz kezének puha, finom csiszolásával.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment