Levertség

A levertségnek sok oka lehet. Az egyik ezek közül lehet az idegesség. Ez sok esetben azért áll elő, azt hittük, hogy Isten igazságtalan velünk szemben. Felháborodunk, mint a korai szőlőmunkások, akik ugyanannyit kaptak, mint azok, akik az utoló órában csatlakoztak. Azt hisszük, hogy mi mindig is ott voltunk, dolgoztunk keményen, és ennek függvényében többet kellene kapjunk. (Dr. Martin Loyd-Jones)
Az is felháboritó, hogy más egyszer kérte, tízszer kapta.
Van olyan aki kitartóan kérte, még sem kapta meg. Pedig Isten megigérte, hogy ő is annyit kap, amennyiben megegyeztek. Csak még nem.
De Isten úgy tűnik, hogy egy darabig tűri az idegességet. Szereti ha valaki panaszkodik neki, szereti ha valaki felemeli a hangját. Szereti ha az igazságérzet működik. Mintha ezt próbálgatná. Már úgy tűnik, hogy maga alatt vágja el a fát. Milyen ellentmondásos.

Isten megígérte, hogy az igazság szabaddá tesz minket.

Isten olyan helyzeteket ad, amikor nem lehet elrejteni az indulatot. Ilyenkor az ember a környezetében büneteti azokat, akik érzékenyek.
Az emberek ritka esetben dolgoznak csak azon, hogy a jót hozzák felszinre a másikban. Az emberekkel való súrlódás, inkább a bűnt robbantja ki. Senki nem gyógyitja ki a barátját az idegességből, legfeljebb jobban felidegesiti, még nagyobb csalódást, fájdalmat okoz neki.
Az ellenségnek ki vagyunk szolgáltatva mindennap, aki jól tudja, hogy mi a gyengénk.
Azonban egy valaki aki tökéletes, az tud megszabaditani az idegességtől. A fontos az, hogy ne rejtsük ezt el Isten szeme elől, beszéljünk róla. Ő elküldte a Fiát, azért, hogy a szőlőskertjének munkásai legyünk, még a provokáló helyzetekben is.