Anyagiasság - orvosok

Orvosi rendelőben várakozok. Jön egy néni aki könyörög, hogy hadd mehessen be előttem, mert hamarosan megy el a vonatja. Kinyitja a pénztárcáját, és egy halom egy lejes símúl benne. Ki tudja honnan van neki, talán épp most érkezett a piacról. Nagyon aggódó tekintet vet felém. "Tudja már 6 hónapja ide járok, de még mindig nincs semmi javulás." Nagyon panaszkodik. Tele van keserüséggel. "Tudja ha bemegyek, biztos újra nem is fogja érdekelni az orvost a problémám, pedig egy jó szakértő az kérdéseket tesz fel, másképp félrekezelhet." A rendelő mintha nyelné el az embereket. Két perc és már rám került a sor. Mi van akkor ha nincs valaki aki igazságot tegyen ebben az igazságtalan társadalomban, ahol a szívtelen zsarnok ül a trónon? Érdekelte ezt az orvost az, hogy a néni talán az utolsó falatját adja ki a szájából? Kenőpénz nélkül ne is álmodj arról hogy valamit is elintézel. Az ember ma nem azon aggódik, hogy ha bemegy eltudja mondani a panaszát, hanem azon töpreng már a váróteremben, hogy vajjon mikor kell odacsúsztatni a pénzt az orvosnak. Miért is vannak sokan betegek? Egyik bajból ki, bele a másikba? Azt mondhatja valaki, hogy mert nem fogadták el a társadalom felépítését. Senki sem tudja ezt józan ésszel felfogni, aki az ügyben érintett. Ha egyszer te is beteg leszel, talán a munkádat is elveszíted egészségi okok miatt, talán a családod is kiürült, és már 6 éve orvosokhoz rohangálsz, akkor talán megérted, hogy miért aggódik, miért esik kétségbe és miért keserü egy ilyen ember. Ülj mellé és fogd meg a kezét. Talán ezzel a segítségeddel mosolyt tudsz csalni az arcára. Ne mondj semmi olcsó vigaszt.