Rabságban

Megfosztva a szabadságtól
börtönben üldögélek,
Itt nincs fény, sem meleg, sem étel,
csak egy piciny fény szóródik be fenntről.
zord cellában eszembe jut,
óh de jó lenne szabad lenni.

Adj fényt, meleget, ételt,
hogy meg ne halljak éhen.

Jön már a fény, látszik messze ragyog
és bevilágitja a teret.

Óh de jó, hiszen esdve kértem
és megadtad Istenem nékem.